A szeptember második felében tartott ENSZ Közgyűlés 64. általános ülését számos ország állam- vagy kormányfője egybekötötte egy hatékony kubai diplomáciai látogatással. Nem csak protokolláris vizitekről volt itt szó, amelyek keretében a politikusok tiszteletüket tették a Castro fivéreknél, hanem a látogatók – a kapcsolatokat szorosabbra fűzendő – különféle együttműködési megállapodásokat is kötöttek a kubai kormánnyal.
A szélrózsa minden irányából
A sort Mahmúd Abbasz, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke nyitotta. Raul Castro-val hosszas megbeszélés után, több megállapodást kötött Kubával az egészségügy, az oktatás terén, és végezetül Abbasz meghívta Palesztinába a kubai elnököt. “Szeretettel várjuk országunkban Raul Castro elnök urat, amint Palesztina megszabadul a cionista elnyomástól és végre egy független Palesztin Köztársaság jöhet létre jeruzsálemi fővárossal” – nyilatkozta Abbasz.
Hétfőn érkezett meg a szigetországba Vietnam elnöke, Nguyen Minh Triet, aki nem üres kézzel jött, több ezer tonna rizskészletet, technikai árucikkeket és még 600 pár cipőt is adományozott Kubának. “Ez a segítség is jól tükrözi a két szocialista ország közötti szoros kapcsolatot, aminek alapja a testvériség, az együttműködés és a kölcsönös tisztelet” – közölte a kubai Nemzeti Hírügynökség. Vietnam Kuba második legfontosabb stratégiai szövetségese Ázsiában, Kuba első számú rizsbeszállítója és az elmúlt évben a két ország közötti kereskedelem forgalmi értéke elérte az 560 millió dollárt. A vietnami elnök ottléte alatt szintén több megállapodást írt alá: így a szigetországban való rizstermesztés növeléséről, támogatásáról, a könnyűipari együttműködésről állapodtak meg a felek. Aláírták a kétoldalú Vállalkozási Bizottság 2009-10-es Akciótervét és megegyeztek, hogy létrehozzák a Grupo de la Electrónica de Cuba és a Hanoi Electronic Corporation közös elektronikai vállalatát.
A vietnami vezetőt Dimitrisz Krisztofiasz ciprusi elnök követte, aki 2003 óta az első államfő az Európai Unióból, aki a szigetországba látogat, és elsőként bejelentette, hogy mindent el fog követni az EU-ban a Kubával való kapcsolatok normalizálása végett. A két ország a múlthét keddi napon több megállapodást kötött, még szorosabbá téve a két állam hagyományosan jó viszonyát. Gazdasági, ipari és technikai fejlesztési együttműködésen túl energetikai egyezményt is kötöttek, érintve a megújuló energiáktól kezdve a földgáz, az kőolaj területét is.
A gazdasági kérdések mellett más szakterületekre – így a kultúrára, környezetvédelemre, turizmusra és sportra is – kiterjedően szorosabbra fűzték az együttműködést. A barátság jeleként Raul Castro José Martin Érdemrenddel tüntette ki a ciprusi elnököt, aki később Fidel Castrot is meglátogatta.
Eközben egy másik EU tagország, Spanyolország külügyminisztere, Mingel Angel Moratinos is bejelentette, hogy előreláthatólag október közepén látogatást tesz Kubában, hogy tovább erősítse a két ország közötti politikai párbeszédet.
A héten hivatalos látogatásra érkezett még Kuba régi, afrikai szövetségese Abdelaziz Bouteflika, Algéria elnöke is, akivel konzuli megállapodásokat kötöttek a két ország állampolgárainak hivatalos ügyintézésének megkönnyítése végett. Afrikából egyébként Mali és Zambia államfői is tiszteletüket tették és szintén együttműködési megállapodásokat kötöttek.
A nemzetközi látogatások közepette Costa Rica kinevezte kubai nagykövetét, José María Penababot, miután márciusban Oscar Arias costa ricai elnök több majd 50 év után ismét felvette a diplomáciai kapcsolatokat a szigetországgal.
Az Egyesült Államok is közeledik?
E nagy nemzetközi jövés-menés közepette jelentette be váratlanul az amerikai kormány, hogy titokban magas rangú diplomáciai delegáció tárgyalt Kubában – elvileg csupán – az 1963-ban megszakított közvetlen postai kapcsolatok helyreállításáról. A BBC Mundo információi szerint Bisa Williams külügyi államtitkár helyettes hat napot töltött a szigetországban mialatt több kérdésben folytatott tárgyalást a kubai kormánnyal, és körbejárta az országot, miközben találkozott számos kubai civil csoporttal, így egyetemistákkal is, és fogadta a kubai ellenzék képviselőit is.
Noha Obama elnök szeptemberben továbbra is fenntartotta a Kuba elleni gazdasági embargót, annak teljes körű feloldását továbbra is a demokratikus nyitáshoz és a politikai foglyok szabadon engedéséhez kötve, Obama és az amerikai kormányzat keresi a párbeszédet a kubai kormányzattal, számos engedményt téve. Így feloldották a szigetországba való utazási tilalmat és lehetővé tették a kubai származásúaknak küldemények küldését.
Legutóbb a kubai United States Interest Sección – amit még Jimmy Carter elnöksége alatt hoztak létre Kubában az amerikai követség helyettesítésére – által rendezett ünnepségre 10 év óta először – a megbékélés jegyében – nem hívták meg kubai ellenzékeiket, csupán jeles kubai művészeket, a tudomány képviselőit. Az Obama vezette amerikai kormány igyekszik mindent megtenni a közeledés érdekében, annál is fontosabb ez Amerika számára, ha pozíciót akar szerezni Kubában. Ahogy a BBC Mundo washingtoni tudósítója fogalmazott “ez az embargó egy, a hidegháborúból visszamaradt akadály, amely már nélkülöz bármely igazolást, sőt gyakorlati értékét vesztette azzal, hogy Kuba mára kereskedelmet folytat számos állammal, mint Kína, Kanada, Venezuela vagy az EU tagállamaival is.”
Kuba ma már nincs úgy elszigetelődve, mint annak idején, sőt egyre több állam fedezi fel magának a szigetországot – feledve az 50 éve tartó kommunizmust -, és Amerika egyre inkább lépéshátrányba kerül.
www.kubainfo.net – Kubáról mindent