Castro hadat üzent az állami potyautazásoknak

MTI: Kubában felére csökkentik a költségvetésből finanszírozott utazásokat, és az üdülési támogatásokat is mérséklik.

Raúl Castro kubai államfő költségtakarékossági intézkedéseket jelentett be, mivel az ország költségvetése nem rendelkezik a szükséges forrásokkal. Kuba gazdasági növekedési üteme az idén 4,3 százalékos lesz, alig fele a kormányzati tervekben szereplő ütemnek.

Castro szombaton a parlamentben közölte, hogy felére csökkentik az állami költségvetésből finanszírozott utazásokat, ami érinti a kormányzati tisztségviselőket és az állami cégek vezetőit egyaránt. Mérséklik az alkalmazottak jutalmazását célzó üdülési támogatásokat is.

Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de illetékesek szerint 2008-ban a kubai költségvetés a bevételeknél 6,7 százalékkal többet költekezett.

Megfigyelők szerint az utazási kiadások visszafogása sokaknak súlyos érvágást jelent, mivel számos család a külföldi utazásra kapott dollárokból, eurókból szerzett be Kubában nem kapható termékeket.

www.kubainfo.net

Raúl Castro fogadta a Csabanyenko tengernagy orosz romboló parancsnokát

MTI: Raúl Castro kubai elnök helyi idő szerint hétfőn fogadta Vlagyimir Koraljov altengernagyot, a Csabanyenko tengernagy nevű orosz tengeralattjáró-vadász romboló parancsnokát – közölték hivatalos források.

A Csabanyenko tengernagy, az Orosz Északi Flotta egyik büszkesége pénteken érkezett meg Havanna kikötőjébe két kísérőhajó, az Ivan Bubnov és az SB-406 kíséretében.

A Szovjetunió felbomlása – 1991 – óta most először horgonyoznak orosz hadihajók Havannában.

Az orosz flottilla előzőleg Venezuelában, Nicaraguában és Panamában és a tervek szerint kedden indul vissza Oroszországba.

Orosz hadihajók látogatnak Kubába

Orosz hadihajók tesznek látogatást Kubában december 19-e és 23-a között – jelentette be hétfőn az orosz haditengerészet szóvivője.
Igor Digalo emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió felbomlása óta orosz hadihajók most látogatnak el először a karibi szigetországba. A kötelék három egységből, az Admiral Csabanyenko tengeralattjáró-vadászból, valamint az Ivan Bubnov és az SzB-406 nevű ellátó hajóból áll. Hétfőn fejezik be háromnapos látogatásukat Nicaraguában, és pénteken érkeznek Havannába.

Az orosz hadihajók kubai látogatása a két ország hadiflottája közötti kapcsolatok erősítését és fejlesztését szolgálják – hangoztatta Digalo. Az orosz hajóraj korábban részt vett a venezuelai-orosz közös hadgyakorlaton, majd Panamába és Nicaraguába látogatott.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök november végén tett kubai látogatásán a kétoldalú gazdasági és partneri viszony újbóli fellendítését szorgalmazta. A Szovjetunió felbomlása után az orosz-kubai viszony elhidegült, ami hozzájárult Kuba gazdasági válságának elmélyüléséhez.

Igor Digalo arról is beszámolt, hogy jelenleg a világtengereken több orosz hadihajó-kötelék gyakorlatozik.

A Dél-kínai-tenger vizein cirkál két ellátó egység és egy vontató hajó kíséretében az Admiral Vinogradov tengeralattjáró-vadász. A kötelék az Indiai-óceán északi térségét átszelve az Arab-tengerre hajózik.

A Csendes-óceáni orosz flotta egységei az Északi-flottához tartozó Nagy Péter cárról elnevezett atommeghajtású cirkálóval részt vesznek majd az Indra-2009-es nevű haditengerészeti gyakorlaton.

Pénteken várhatóan Lisszabon kikötőjébe érkezik az Admiral Levcsenko tengeralattjáró-vadász egy ellátó hajó kíséretében.

Az Admiral Kuznyecov cirkáló jelenleg az Írország déli partjai előtti vizeken hajózik, és a tervek szerint hamarosan átkel a Gibraltári-szoroson, hogy a Földközi-tenger térségében gyakorlatozzon majd.
MTI
http://www.kubainfo.net

Kuba is beszáll a “drogellenes háborúba”

Kitekinto
A karibi és latin-amerikai térségben rendkívüli problémát okozó kábítószer elleni harchoz már Kuba is csatlakozott. A siker érdekében harminchárom országgal vette fel az ez irányú kapcsolatokat.

Juan Escalona Reguera kubai főügyész jelentése szerint a hatóságoknak tudomásuk van arról, hogy a drogkartellek Kuba szigetén és annak környékén “pihentetik” szállítmányukat. Innen viszik tovább a kábítószert azokba az országokba, ahol van rá kereslet és kialakított felvevőpiac.

1989-ben alapították azt a bizottságot, melynek feladata az illegális tudatmódosító szerek piacának ellehetetlenítése, azóta 33 ország csatlakozott az Antillákon létrejött szervezet munkájához.

Fő céljuk a korrupció, az emberkereskedelem, a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni harc törvényes keretek között.

http://www.kubainfo.net/hirek

Olcsóbb lett a mobil Kubában

A kubai mobiltelefon társaság (ETECSA) leszállította a mobil vonal árát 50%-ra. Egy kártya most 60 CUC-ba kerül. A cég nyilatkozata szerint a kapacitás növelése tette lehetővé az árcsökkentést.

http://www.Kubainfo.net

Becsületrenddel tüntették ki Fidel Castrót

Kitekinto. A héten Kubában tartotta legutóbbi találkozóját a Karib-tengeri Közösség (CARICOM), és bár a szigetország nem tagja a szervezetnek, mégis kitüntették a házigazda szerepével. Az ülésen a Karib-térség legfontosabb regionális szervezetének tagjai találkoztak.
Az ünnepélyes záróceremónián Baldwin Spencer, a CARICOM elnöke és a szervezet főbb méltóságai nagy örömmel jelentették be: Fidel Castro politikai pályájának elismerésképpen a közösség becsületrendjével tüntetik ki.

“Az az odaadás, hódolat és buzgalom, amivel Fidel egész életén keresztül Kuba népéért dolgozott szinte példátlan, éppen ezért megérdemli, hogy tiszteletünket ilyen formán is kifejezzük előtte ” – nyilatkozta Spencer az ünnepélyes átadás után. Elmondta azt is, hogy Fidel ereje és munkássága nélkül képtelenség lett volna a Karib-térség kicsiny országait ilyen mértékben összekovácsolni.

A kitüntetést nem vette át személyesen az idősebbik Castro, de köszönő üdvözletében hangsúlyozta a karibi országok mindenkori nagyvonalúságát és hősiességét.

A kubai emigránsok többsége az embargó feloldását szeretné

MTI

A Miamiban élő kubai emigránsok 55 százaléka ellenzi, hogy érvényben tartsák a Kuba ellen meghirdetett kereskedelmi embargót, 65 százalékuk pedig úgy véli, hogy fel kell venni a diplomáciai kapcsolatokat a kommunista szigettel – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A floridai Miamiban és Miami-Dade megyében élő 650 ezer emigráns (és leszármazottja) többsége korábban szilárdan ellenezte, hogy feloldják az embargót addig, amíg Kubában érvényre nem jutnak a polgári szabadságjogok, szabadon nem engedik a politikai foglyokat, és létre nem jön a demokratikus rendszer. A megkérdezettek 45 százaléka kitart az 1960-ban bevezetett embargó fenntartása mellett.

Ami a korosztályokat illeti, a kereskedelem felszabadítását a 18-44 év közöttiek 65 százaléka helyesli, míg a 65 évesnél idősebbek 68 százaléka elutasítja. A fiatalabb kubai-amerikaiakat jobban érdeklik a hazai ügyek, például a gazdasági válság, mint a kubai belpolitikai helyzet.

Az utazást és az ajándékcsomagok küldését korlátozó rendelkezéseket a megkérdezettek 60 százaléka eltörölné. Mintegy hetven százaléknyian látnák szívesen, ha az amerikai és a kubai kormány közvetlen tárgyalásokat folytatna a kivándorlásról és más témákról.

A floridai nemzetközi egyetem (FIU) által elvégzett kutatásnak arra a kérdésére, hogy lesz-e nagy politikai változás Kubában, 29 százalék azt válaszolta, hogy valószínűnek tartja, hogy ez bekövetkezik a következő két évben, 65 százalék szerint viszont ilyen nem lesz, amíg a Castro-testvérek vannak hatalmon.

Barack Obama megválasztott amerikai elnök a kampány során azt nem mondta ki, hogy eltörölné az embargót, azt viszont igen, hogy véget vet az utazási korlátozásoknak, amelyeket George Bush elnök rendelt el 2004-ben. Obama azt is mondta, hogy a tárgyalások és a közvetlen diplomácia híve Raúl Castro kubai elnök kormányával. Raúl Castro az év elején vette át az irányítást betegeskedő fivérétől.

www.kubainfo.net

Nemzetközi konferencia Kubában ‘Együttműködés az integrációért’

Kitekinto.hu

Vasárnap érkezett Kuba szigetére a CARICOM (Karibi Közösség) tizennégy tagját képviselő delegátus. A csúcstalálkozó napirendi pontjai között szerepel a világgazdasági krízis és annak térségbeli hatásainak elemzése, a közös diplomáciai és gazdasági megállapodások felülvizsgálata, valamint az új tervek előkészítése.

A karibi államokból álló nemzetközi szervezet célja a térség gazdasági integrációjának elősegítése, a jövedelmek igazságos elosztásának biztosítása. A közös piacot és bíróságot működtető szervezet elődjét 1973-ban hozták létre, majd 2001-ben megújították alapszerződését. 15 tagállama mellett (mint pl. Haiti, Dominika, Jamaica) 5 társult és 7 megfigyelő tagja van.  2005-ben tizenhárom tagállam aláírta Venezuelával a PetroCaribe szerződését, mely által kedvezményes áron juthatnak kőolajhoz.

A szervezet életének harmadik, hétfőn kezdődő csúcstalálkozóján részt vesznek a Karibi Államok Szövetségének (AEC) és a Kelet-Karibi Államok Szervezetének (OECO) képviselői is a régióközi kapcsolatok szorosabbá fűzése érdekében.

A hivatalos fórum előtt a küldöttek Kuba nemzeti hőse, José Martí előtt is lerótták tiszteletüket a neki szentelt mauzóleumban. Martí a karibi államok számára is a szabadságot hirdető történelmi példakép.

Annak ellenére, hogy Kuba nem tagja a szervezetnek, az “Együttműködés az integrációért” elnevezésű konferencia helyszínéül mégis a szigetországot válaszották, ahogyan 2002-ben is az első nemzetközi csúcs során, mikor december 8-át Kuba-CARICOM nappá nyilvánították, és elhatározták, hogy minden harmadik évben itt rendezik meg csúcstalálkozójukat a gazdasági és politikai kötelékek erősítése érdekében.

www.kubainfo.net

Nem lesz orosz katonai bázis Kubában

Annak ellenére, hogy nem sietett a gratulációval, Dmitrij Medvegyev orosz elnök arra számít, hogy Barack Obama elnöksége idején javulni fog az Egyesült Államok és Oroszország viszonya. Vlagyimir Putyin miniszterelnök pedig jelezte: nem akar orosz bázisokat létrehozni Latin-Amerikában.
Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök szerint bizalomgerjesztő, hogy Barack Obama megválasztott amerikai elnök korántsem olyan lelkes az európai rakétapajzs iránt, mint elődje, George Bush. “Ha nem csak üres szavakról van szó, hanem gyakorlati lépések is lesznek, akkor amerikai partnereink azonnal érezni fogják reakciónkat” – fejtegette egy országos élő műsorban, ahol a beérkezett kérdésekre válaszolt.

Dmitrij Medvegyev elnök az indiai tévének adott interjúban beszélt Obamáró, és optimista megjegyzéseit a Kreml internetes oldalán publikálták. Kifejtette, hogy a két ország ugyanazokat az értékeket vallja, de biztosítani kell, hogy ugyanúgy is értelmezzék azokat.

Megválasztása után nem sokkal Medvegyev még azt mondta: rakétákat telepít Oroszország baltikumi területére, hogy semlegesítse a Lengyelországba szánt amerikai fegyvereket.

A moszkvai vezetés abban reménykedik, hogy Washingtonban az új elnöki kabinet feladja az oroszok által fenyegetőnek tartott rakétavédelmi tervet, vagy legalábbis nem az orosz határok közelébe telepíti annak elemeit. Obama eddig elkente az állásfoglalást, és azzal érvelt: bizonyítani kell, hogy a rendszer megéri a rászánt pénzt.

Olcsó olaj, békülékeny Moszkva

A viszonylag békülékeny orosz hangnem hátterében az is állhat, hogy a NATO a héten nem kínálta fel a gyors csatlakozás lehetőségét Ukrajnának és Grúziának. Emellett közrejátszhat a nyár óta drasztikusan visszaesett olajár. Elemzők szerint, amikor olcsó az olaj, Moszkva visszavesz a retorikából.

Annak ellenére, hogy Medvegyev elutasította, hogy egyfajta új hidegháború bontakozott volna ki, a múlt héten meglátogatta az Amerika-ellenességéről ismert Chavez venezuelai elnököt és Raul Castro kubai elnököt. Orosz hadihajók pedig Venezuela partjainál vettek részt egy közös hadgyakorlaton.

A helyi parancsnokokat azonban nem engedték fel a Nagy Péter cirkálóra és nem tartottak a haditengerészeti vezetők közös sajtótájékoztatót, Medvegyev pedig nyögvenyelősen fogadott el egy kitüntetést Chaveztől. Putyin ehhez csütörtökön azt tette hozzá: nincs szükség orosz bázisokra Kubában és Venezuelában.

Első boldoggá avatási ceremónia Kubában

Múlt szombaton került sor az első boldoggá avatási ceremóniára Kubában, abban az országban, ahol az olívzöld forradalom győzelme óta a karácsony nem számít nemzeti ünnepnek. A forradalom első éveiben Kubát ateista államnak nyilvánították, számos papot száműztek vagy kényszerítettek munkatáborokba.

Az állami televízió által is közvetített ünnepélyt a “szegények papjaként” emlegetett José Olallo Valdés, XIX. századi egyházfi emlékének szentelték, aki élete nagy részét a betegek és a Spanyolország ellen vívott függetlenségi háború (1868-78.) sérültjei ápolásának szentelte.

Raúl Castro, aki előzetesen nem jelentette be részvételét a szertartáson, szürke öltönyben jelent meg az ünnepély helyszíneként választott Camagüey-ben. Az elnök megjelenését nemzetközi megfigyelők egyértelműen pozitív jelnek tekintik a Kuba-Vatikán kapcsolatokat illetően. Hiszen a többezer római katolikus mellett XVI. Benedek pápa küldöttje, José Saravia bíboros is tiszteletét tette a boldoggá avatási ceremónián.

A két állam közötti kapcsolatok javulásáért tett első lépésre II. János Pál pápa 1998-as kubai látogatása alatt került sor, mikor Fidel Castro ígéretet tett a szabad vallásgyakorlás garantálására. Ebben a hónapban azonban Raúl Castro már második alkalommal vesz részt vallási ünnepségen, hiszen néhány héttel ezelőtt egy ortodox templom megnyitásán is jelen volt Havannában.

Annak ellenére, hogy Olallo atyát avatták elsőként boldoggá a szigetországban, nem ő az első kubai, aki ebben a címben részesül: tavaly Spanyolországban a kubai születésű José Lopez Piteira-t is boldoggá avatták, aki a spanyol polgárháború során vesztette életét.

Kitekinto

www.kubainfo.net