Heti Valasz: A kubai kormány elfogadta Costa Rica megkeresését, hogy állítsák helyre a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat, amelyeket Costa Rica közel 50 éve szakított meg szigetországgal. Costa Rica után az új salvadori elnök is bejelentette, hogy ő is fel akarja újítani a diplomáciai együttműködést Kubával. A latin-amerikai országok elhatározása példaértékű lehet az USA számára is.
A costa ricai elnök, Oscar Arias a múlt héten írta alá azt az elnöki rendeletet, amelyben engedélyt ad a diplomáciai misszió létesítésére Kubában. Mint ahogy Arias elnök nyilatkozott „ma már nincs értelme hivatalból eljátszani az elzárkózást, amikor számos területen megnyitottuk az együttműködési csatornákat és fontos kereskedelmi kapcsolataink vannak a havannai kormánnyal.”
A kapcsolatokat Kubával még 1960. szeptember 9-én szakította meg Mario Echandi akkori elnök, tiltakozva az ellen, hogy Fidel kivégeztette potenciális politikai ellenfeleit. A külképviselet felszámolása ellenére az utóbbi években Costa Rica több kereskedelmi egyezményt is kötött Kubával és konzuli szolgálatot is létesített a karibi országban. „Ma a világ teljes mértékben különbözik az akkori időktől, ezért írtam alá a rendeletet a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról” – nyilatkozta a costa ricai elnök.
A kubai Granma napilap is közölte a Külügyminisztérium sajtóközleményét, miszerint a kubai kormány elfogadja a két ország közti kapcsolatok rendezésére irányuló costa ricai felkérést.
Így most már csak – egyedüliként – Salvadorral nincsenek diplomáciai kapcsolata Kubának a latin-amerikai térségből. Salvador 1959-ben, kevéssel Fidel győzelme után hívta vissza külképviseletét a szigetországból. Ugyanakkor, a március 15-én tartott salvadori elnökválasztáson – a korábbi gerillaszervezet – a baloldali Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) színeiben győzedelmeskedő új elnök, Mauricio Funes már jelezte, hogy ő is újra kívánja létesíteni az államközi együttműködést Kubával. Ahogy fogalmazott a costa ricai bejelentést követően, így kell tennie, „máskülönben mi (Salvador) lennénk az egyetlen ország Latin-Amerikában, amely nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot Kubával”.
Kuba így ismét teljes Latin-Amerikával diplomácia kapcsolatokat ápol, az 50 éves USA irányította elszigetelődés után. A szigetország nemcsak felújította, hanem egyre szorosabbra is fűzi mind a politikai, mind a gazdasági kapcsolatait a térség országaival, részben köszönhetően a Chavez nevével fémjelzett neo-szocialista változásnak is.
De nemcsak Latin-Amerika országaival szélesedik a kubai együttműködés, hanem Európa, sőt még Kína is újra felfedezte a szigetországot és a benne rejlő stratégiai lehetőségeket. Oroszország régi, „testvéri” kapcsolatait élesztette fel 20 év után az elmúlt évben. Nem csak gazdasági kérdésekben, hiszen egy hete merült fel annak lehetősége, hogy Oroszország – ismételten – igénybe venné Kuba repülőtereit bombázói állomásoztatására. Az Európai Unió is kezd eszmélni, a spanyol lobbi hatására közeledni kezdett Kuba felé. A héten találkozott Raul Castro kubai elnök Louis Michellel, az EU fejlesztéspolitikai biztosával, valamint az Európai Parlament alelnökével Miguel Ángel Martínez-zel, és az EU és Kuba közötti együttműködésről kétnapos konferencián vitatták meg a lehetőségeket.
Ahogy a BBC Latin-Amerikáért felelős szerkesztője, Emilio San Pedro fogalmazott, Costa Rica elhatározása iránymutató lehet az USA számára is, hiszen eddig sem volt logikus, hogy Costa Rica Kínával felvette a kapcsolatokat, addig Kubával nem. Mint ahogy az sem igazán logikus, hogy az USA Kínával szintén együttműködik – megfeledkezve Tibet kérdéséről -, sőt még Vietnámmal is fenntart diplomáciai kapcsolatokat – noha nem is olyan rég még el akarta pusztítani -, addig Kubával szemben fenntartja az embargót.
Úgy tűnik, az USA egyre magányosabbá válik a több évtizedes Kuba elleni harcában, és ha nem hallja meg az idők változásának hangját, és tartja magát a sehova sem vezető eddigi közép-amerikai külpolitikájához, akkor – további – érdekvesztésnek nézhet elébe.
Így is lassan szertefoszlik James Monroe, az Egyesült Államok ötödik elnöke által megfogalmazott Monroe-doktrína, amely szerint az Egyesült Államok nemzetközi politikájának alapja az „Amerika az amerikaiaké” elv, de elsősorban az észak-amerikaiaké.
www.kubainfo.net – Online szállásfoglalás kubai hotelekbe